2008. március 11., kedd

Vasúttal Nagykovácsiba 5/3.

Folyt.


Még csak 11 perce hagytuk el a József Egyetem előtti indóállomást, s már elérkeztünk a vasút legdélibb csücskéhez.

Balra csodálatos kilátás nyílik a mélyben húzódó ősi Budaörs falu fehérre meszelt házaira. Innen egy éles kanyarral északnak fordul a vonat, hogy egyre meredekebben kapaszkodjon fel a Svábhegy tetejére. Alig indul el ismét a vonat, már a legrégibb budai majorság, a Bösinger-major hegyoldali szőlőit vágja keresztül. Jobbra a Rupp-hegy irányában látható a majd 300 esztendeje álló majorsági épület, s a jobb szeműek talán felfedezik az ugyancsak ősrégi, földalatti borospince bejáratát. A major Buda töröktől való visszafoglalása, 1686 óta áll a hegyoldalban, kisebb átalakításokkal, egyre bővülő gazdasággal.

De míg elkalandozunk a régmúltban, suhan tovább a vasút, s éppen az Irhás-árok fölött magasan átívelő viaduktról tekintünk le némi szorongással. Az új vasútvonalon nem ez az egyetlen ilyen völgyhíd, még hét követi majd a hegyesebb vidéken. Már látható, hogy ezek a viaduktok a bécsi Stadtbahn íves hídjait követik, többségükben lakások, üzletek lesznek majd – ha majd a hegyi kertváros már kiépült a vasút mentén. Az építők azt remélik, hogy ez a hasznosítás is hozzásegít az építési költségek megtérüléséhez. De alig hagyjuk el a viaduktot, máris megáll a vonat az Ördög-orom megállóban. Innen gyalog, kis kapaszkodóval feljuthatunk az Ördög-orom hosszan elnyúló, 317 méter magas, keskeny dolomit-rögére, ahonnan pompás kilátásban gyönyörködhetünk a Farkasrét, távolabb Buda városa, és Budaörs irányába. A meleg, lösszel borított déli hegyoldalon a híres budai szőlők érlelik már fürtjeiket.

Ha a vonat ablakából előretekintünk a mozdony irányába, mintha vége szakadna a sineknek. Egy hatalmas terméskő kapuban tűnik el a vonat eleje, s mindjárt az Ördög-orom-sziklát átfúró, 180 méter hosszú alagút sötétjében vagyunk. A Pullmann-kocsik kis lámpácskái azonnal felgyulladnak. A teljes vasúton már csak egy alagút lesz – a Tündér-hegyi -, az is csak 20 méterrel hosszabb ennél. S alig hagyjuk el a sötét alagutat, máris a vasút leghosszabb viaduktjának tetején ámulhatunk a hatalmas magasságból a pompás kilátáson. Ez a völgyhíd a csodálatos Farkas-völgyet íveli át, lent a mélyben murvabányákkal, s a közkedvelt Ördög-orom csárda teraszával.

Mindjárt feltűnik a Farkasréti temető felső kerítése, itt a vonat éles balkanyarral nyugatnak fordul, így kapaszkodik fel a Torbágyi út mellett. Három perc se telik el, hogy az előző megállóból elindultunk, s máris megérkeztünk a hegy oldalában lévő Farkas-völgy megállóhoz. Alattunk hatalmas gyümölcsösök, diófás birtokok. Itt alig vannak házak, egy-egy nyaraló, vagy tanyasi házikó emlékeztet arra, hogy állandó lakói is vannak ennek a környéknek. De a vasút vonzza a városi építkezőket, utak épülnek, s a nagy telkeket már parcellázzák. Nem kell sokat várni, s egy budai kertváros fog itt virágozni.

De fütyül a kalauz és kapaszkodunk tovább felfelé a hegyre. Az új vasútvonal a Farkas-völgy oldalában emelkedik. Alattunk marad el éppen az 1870-es években épült Berger-nyaraló, amelyben most az Isteni Szeretet Leányai rend zárdájának lelkésze, Koszter atya lakik. A vasút vonala keresztülszeli a hegyen lévő zárdából a lelkészlakhoz vezető sétautat, a csendes erdei elmélkedésre vágyó apácák a vasút megépülte óta egy kis gyalog-alagúton juthatnak át a pálya alatt. Nem messze a lelkészlaktól a kis erdei kápolna, a Farkas-völgyi Úti Madonna kápolna várja a csendes erdei áhítatra vágyó kirándulókat, zarándokokat. A felfelé emelkedő vasúti pálya hamarosan eléri Farkas-völgyet, és hirtelen éles kanyarral a vonat a völgy feletti magas viadukton északkeletnek fordul. A vasút még a völgynél megáll, az itt épült Csillebérc megállóban. Innen lehetne egy kis kapaszkodóval, a Farkas-völgy vonalát követve, egy szekérúton feljutni a Csillebérc gerincére. De nem szállunk itt le, tovább utazunk a hegyre fel. Alig öt perces utazás után érjük el a Széchenyi-hegyi megállót. Innen nincs messze a fogaskerekű vasút végállomása. Érdemes balra feltekinteni, a hegy ormán feltűnik az Isteni Szeretet Leányai rend zárdájának terasza és az impozáns anyaház emeletes épülete. Jobbra tekintve, Pazar kilátás kápráztat el. Lent délnek, alattunk kígyózik a vasút szerpentin sínpárja, nem messze a Farkas-völgy fölött átívelő terméskő viadukt, s az Ördög-orom gerincébe fúródó alagút.

Folyt. köv.
(részlet Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak című könyvéből)

Nincsenek megjegyzések: