Gombára fel! 1.

Kedves blogger ismerősömet megkértem, hogy írjon a gombákról egy útmutatót, mivel itt nálunk rengeteg gomba terem, nem árt, ha tudjuk, mit is találtunk az erdőben, mezőn. Következzék Spájdernecc írása:

Áprilisi gombák

Mintha visszavonhatatlanul a tavasz állna nyerésre. Ilyenkor a gombász összekapja magát, megfeni a téli tespedésben vakrozsdába forduló bicskáját, élesíti elméjét, frissíti tudását, és terveket sző. Menni kéne!

Ha van a környékünkön vegyes, kissé mély talajú lombos erdő / tölgyes-gyertyános-kőrises-sziles / jó esélyünk van valamelyik kedves kis kucsmagomba feltalálására. Nem egyszerű dolog, mert irgalmatlanul beleolvadnak a lehullott avarba, de ha az elsőt megpillantottuk, már vonzzák a szemet. Nem túl nagyok, nem túl szépek, de nagyon finomak őkelmék. Gombás-tojásban egyszerűen pazar teljesítményt nyújtanak.




Ha már arra járunk, nézzünk még szét egy kicsit az avaron, hátha a szemünk elé kerül egy-egy barna csengettyűgomba.
A kalapja mehet a levesbe, vagy a kucsmagombák mellé, a tönkje azonban szívósabb, mint rágószerveink tűrőképessége.

Április vége felé már találkozhatunk a májusi pereszkével is, ami nem véletlenül viseli a büszke Szent György nevet is az ország egyes helyein. Mellette előfordulhat néhány korai kétspórás csiperke is, őket se hagyjuk mélán bambulni, szorítsunk helyet nekik a kosárban.




Az erdő szélén kukucskáljunk be a cserjék alá, ott találkozhatunk a tövisalja gombával, esetleg néhány túlélő téli fülökével. A fülőkék feledhetők, jobb híján levesben szeretem őket, de ahhoz nagyon nagy ínségnek kell lennie. A tövisalja már pörköltnek is kellemes alapanyagot biztosít.




Legközelebb szétnézünk kicsit a tuskók és korhadékok táján, megnézzük mi újság a fenyvesben és a kertben.